Már kislányként is teljes odaadással turkáltam Édesanya gombos dobozában és szerettem egyformákat keresni, különleges gombokra rátalálni. Szerencsés voltam, mert a nagymamám varrónő volt, így több helyről is voltak forrásaim. :-)
Elgondolkodtam a gombok korán, hogy vajon milyen ruhán voltak utoljára, szerette-e őket a gazdája, vagy azért kerültek a dobozba, mert lecserélték másikra? "Kié volt? Honnan van? Melyik ruhádon volt?" Kérdések egymás után...
Amikor már felnőtt fejjel kerültek a kezembe gombok, az előbbi kérdéseken kívül újabb információk kezdtek érdekelni, miszerint ha kagylóból készült, igazi-e vagy sem? Üveg vagy műanyag? Fa vagy műanyag? Tényleg bőrből van? Fémből?
A minőség lett az első fontos szempont, és ha az rendben volt, akkor jöttek a képzeletembe a mesék, történetek róluk. Hányatott sorsukon szerettem volna segíteni azzal, hogy méltó helyet keresek nekik, de rájöttem, hogy ez nem olyan egyszerű. Mert adott gombhoz a tökéletes kabátot megtalálni nem egyszerű. ;-) Így gyűlnek a gombok a dobozban, egyre több és több.
És ha már a barátok, ismerősök is odatolják elém az ő gombos dobozukat (micsoda szerencse, hogy mindenhol vannak ilyen kisebb-nagyobb dobozok!), hogy válogassak kedvemre, az aztán a megható és megtisztelő dolog!
Csodálatos darabok boldog tulajdonosa lettem idővel és végre eljutottam odáig, hogy egy részüket úgy tároljam, ahogyan az az én fejemben gombokhoz illendő. Találtam sablont (a bejegyzés végén megtalálod), kinyomtattam és már varrtam is őket egymás után a kartonra, mint egy igazi gyűjtő. Nagyon tetszik a végeredmény! Ezek után már csak a fadobozukat kell megcsinálnom, és valóban úgy pihenhetnek nálam, ahogy az szerintem méltó egy-egy különleges darabhoz. Nincs kedvenc, de hogyan is lehetne, amikor ilyen gyönyörű kagyló-gombokat boltban már régóta nem lehet kapni, üveg gombot is csak elvétve - az is túl modern nekem. Fából, bőrből..."Jaaa, az régóta nincs, kérem." Ha mégis akad, az már nem olyan, mint korosabb társai. Ezért jó turkálóba járni, sokszor csak a gombok miatt veszem meg a ruhát - ezzel is megmentve őket. :-)
Szeretném, ha egyre több gombnak adhatnék otthont és szeretetet. Szeretném, ha nálam előbb-utóbb megtalálnák a nekik szánt gomblukat párnákon, táskán, kis szütyőn...
Remélem, ha egyszer évek múlva máshoz kerülnek, azt mondják majd, hogy nálam jobb helyen még nem voltak.
Íme, a sablon, mely régi korokat idéz minden porcikájában:
Tudom, eredetiben még jobb lenne, de olyan még nem akadt a kezembe - legyen az bármilyen varrós eszköz, csatt, kapocs vagy gomb kartonja.
De a rájuk varrt gombok tagadhatatlanul eredetiek és ez a lényeg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése