Kint és bent


Amíg türelmesen várom, hogy a kertünkben megbújó növények megmutassák magukat, nem bírtam ki és a konyha asztalra is varázsoltam egy kis tavaszt. 

 Azzal, hogy tél elején költöztünk ide, lemaradtam a zöldellő kertről. Ez a tavasz tele lesz meglepetésekkel! :-) Vajon milyen színek és formák jelennek meg hamarosan?
Nagy örömmel vettem észre, hogy nagyon sok hagymás növény bújt ki ebben a tavaszias télben a földből. Itt is, ott is zöldell valami...

 

Az első természetesen a hóvirág, aki megmutatja magát, és különlegesen nagy fejű virágokat fedeztem fel a kapunk tövében. 

Nagy kihívást jelent a kert számomra, nem tudom, hogy ebben az évben mire jutunk egymással. Enikő mellett lehet, hogy az éjszakai kertészetre kell ráállnom. ;-)
Ráadásul saját tapasztalatokban sem bővelkedem, így aztán ami nyár végéig megmarad, annak különösen fogunk örülni. :-)

Almakompót


Ezen a télen újra rátaláltam az almakompótra, erre a végtelenül egyszerű, ám annál finomabb édességre. Nagyon régen ettem utoljára, és  most már a sokadikat főzöm az elmúlt hetekben / hónapokban. Nem is értem azokat, akik nem szeretik.
Ráadásul gyorsan elkészül, ami most számomra nagy előnye a sütikkel szemben. Enikő születése óta nem sütöttem, és nagyon hiányzik. A kompóttal viszont kicsit kárpótolom magam és kicsiny családunk eddigi egyetlen férfi tagját.  ;-)

 Van egy mondat a szakácskönyvekben, amit néha teljes értetlenséggel nézek: 
"Ízesítse ízlés szerint!" Ennél a finomságnál viszont valóban érvényes ez a mondat, mert én citromosabban és fűszeresebben szeretem, mint Ő. Így aztán főzök egy köztes fűszerezésű, alig citromos verziót, amit aztán magamnak meglöttyintek egy kis további citromlével. Eredmény: mindenki örül!  :-)