Táblába égetve


Egy korábbi bejegyzésemben említettem itt, hogy testvéremnek készítettem ajándékot pirográffal. Most, hogy már megkapta, meg tudom mutatni. 

A szöveg ismeretlen szerzőtől származik, de saját magamnak is egy útmutató, így azt gondoltam, bátyámnak is tetszene. 

A fa lapot hobbi boltban vettem, szándékosan olyat választva, aminek érdekesebb a mintája, ezen még sötétebb foltok is vannak. Akkor még nem tudtam, hogyan fog kinézni, de megtetszett, hogy nem egyszínű. Ceruzával előírtam a szöveget és - egy nagy levegőt véve - elkezdtem beleégetni a betűket a fába. 
Amikor ez készen volt, élve a fa adta mintázattal, azt is átrajzoltam, így megszületett egy személyes ajándék sok szeretettel. 

Bevallom, nekem nagyon tetszik. :-)

Bababútor új ruhában


Mindig örülök az új kihívásoknak, pláne, ha olyasmi, amit eddig nem csináltam. Egy kedves ismerősöm keresett meg azzal a kéréssel, hogy vállalnám-e kislánya bababútorainak a ráncba szedését, átalakítását. Az én Kicsikém akkor még csak 3-4 hónapos lehetett, nem tudtam, hogy mikor tudok időt szakítani egy kis festegetésre, varrogatásra, de boldogan elfogadtam a felkérést. Megrendelőm  - belülről ismervén a kisgyerekes anyukák életét - azt mondta, mindegy, mikorra lesznek készen. Azt hiszem, ez a mondat volt az, ami átlendített a bizonytalanságon, hogy kell-e ez a megbízás nekem. :-)

Azóta a kis bútorok nagyobbik része már vissza is került apró kezek birtokába, és remélem, azóta is szívesen játszik Emma az újdonsült székek, asztalok, szekrények között babáival. 

Nyers változatban:

A kérés romantikus-vintage hangulat volt, így el is kezdtem a festést, csiszolást, koptatást...
Egy réteg barna és egy réteg fehér festék utáni száradás pillanata:

Az első garnitúra már frissen festett, kész állapotban. Az asztalra transzfer technikával egy rózsa mintát tettem a romantika jegyében.

Miután elkészült a festés, varrtam párnákat is a székecskékre.

Aztán jöhetett a kredenc.

Végül, hogy teljes legyen a konyha, elkészült a konyhapult is, ahol szintén transzferált kancsók és kiöntők teszik hangulatosabbá a főzést minden baba számára. ;-)

Már szárad a festék a nagyszoba bútorain is, alig várom, hogy lássam készen a következő szoba berendezését a babaházhoz.
Igazi kikapcsolódás ezeket az apró bútorokat "átöltöztetni". 

A pirográfia kezdeti örömei


Karácsonyra megleptem magam egy pirográf eszközzel, amit most ki is próbáltam. Csodákat láttam ezen a téren, így kíváncsi voltam, milyen lehet vele alkotni. Nem volt egy nagy befektetés (Lidl, 2500 Ft), így anélkül, hogy valaha is lett volna ilyen a kezemben, megvettem.

Egyszerűbb, könnyen rajzolható ábrákat kerestem, de az első nagyobb lélegzetű dolog már ott lebegett előttem. Testvéremnek terveztem meg gondolatban egy ajándékot, és tudtam, hogy ezzel a technikával szeretném elkészíteni. Már csak azt kellett kitalálni, mire próbáljam ki. A képen látható korong korábbi, házi vágás eredménye, akkor még fogalmam sem volt, hogy ilyesmire rajzolni fogok egyszer, edényalátétnek szántuk. Hamar rájöttem, hogy ilyen durva felületre nem használható ez a kütyü, mert útban vannak a barázdák és hegyek-völgyek. A csiszolás is felmerült bennem, de szerencsére gyorsabban találtam mást, ami szóba jöhetett.

Teljesen más célból, de december elején vettem néhány kicsi fakorongot egy hobbi boltban. Izgatott nagyon a dolog, így fogtam őket és miközben melegedett a rézhegye új játékszeremnek, előrajzoltam néhányat belőlük. Gyorsan kiült a mosoly a szám szélére, mert könnyedén tudtam követni a rajzok vonalait, és pillanatok alatt ott vigyorogtak rám életem első pirográfos szépségei.

Csiszolni és finomítani kell még apróságokon, próbálgatni, gyakorolni kell, hogy teljesen olyanok legyenek, amilyennek szerintem lenniük kell. Az írást megpróbáltam, az egy kicsit nehezebb. Minél kisebbek a betűk, annál nehezebb olvashatóan, szépen követni az előrajzolt irományt. 

A bátyámnak szánt ajándék fa lapja már ott volt előttem az asztalon, írni szerettem volna rá, így nyeltem egy nagyot, és belevágtam. Írtam és láttam, mit kell még gyakorolni. Akkor szépek a betűk, és akkor könnyű égetett betűkkel játszani, ha könnyedén, lazán tartjuk az egyébként egyre jobban átmelegedő szárat. Na, ez nem ment olyan egyszerűen. De hősiesen befejeztem a gondolat leírását, és még a körülötte kanyargó, természetes fa mintázatot is felhasználtam a komplett végeredményhez. Majd hátradőltem, néztem egy darabig, és megveregettem a vállam. :-)
Megmutatni egy későbbi bejegyzésben tudom majd, mert még nem adtam át neki. 

Pirográfos történetem csattanójaként másnap a Férjem egy kisebb kupac fa koronggal tért haza és széles vigyorral az arcán átadta, mondván: "Legyen mit égetned!"
A világ egyik legjobb emberével élek együtt, ez már nem kétség! 

Azóta számtalan ötlet jutott eszembe, mit is lehetne megégetni.  ;-)

2016


A tavalyi évből kiindulva, azokat a a terveimet tovább szőve és megvalósítva, új tervek ködében indul a 2016-os év. 

Megtanultam az időmmel jobban gazdálkodni 2015-ben egy kicsi lány megszületését követően, így az év vége felé egyre több időt szentelhettem az alkotásnak, varrogatásnak, dekorációnak. Idén ezt szeretném mesterfokra emelni és a itthoni tennivalók mellett minél többet létrehozni abból, ami a fejemben van Alkotás és Tervezés címszó alatt. 

Ezt a képet még 2014-ben találtam a Pinteresten, de ennél jobb, találóbb gondolatot egy új év elejére még nem láttam, így továbbra is ez a mérvadó számomra:

"A mai nap az első üres oldala egy 365 oldalas könyvnek. Írj egy jó példányt!"