Az első


Hosszú hónapok után végre újra eljutottam oda, hogy hímezzek és varrjak kicsit. A költözés, Enikő várása és megszületése kissé megnehezítette ezeket a dolgokat, de lassan megtalálom a módját és idejét mindennek, amit szeretek.

Egy nyuszit szeretnék varrni Lánykámnak húsvétra (remélem, el is készül ;-) ), amit már kiszabtam és belehímeztem a füle belsejébe egy életre - vagy még tovább - szóló üzenetet:

Szívet melengető érzés volt, amikor felismertem a helyzetet: Enikő aludt a kiságyában az emeleten, ropogott a tűz a kazánban, az első dolgot varrtam a lányomnak és kint sütött a nap...megálltam a varrással, elmosolyodtam, megköszöntem és hálát adtam mindezért.

A legbátrabbak


Most, hogy már valóban tavaszodik, minden nap kilesünk az ablakon Enikővel, hogy vajon nyíltak-e újabb virágok a kertünkben. Nagyon jó kis móka, mert nem én ültettem ezeket a növényeket, így igazi meglepetés a végeredmény. :-)

A hóvirágok után a következők a sorban a krókuszok voltak, kaptam sárgát, fehéret és lilát Marcsi nénitől, akitől a házat vettük. Szeretem ezeket a kicsi, okos virágokat, teljesen igazuk van, hogy csak akkor nyílnak ki napközben, ha süt a nap. 

Törpe nősziromnak is örülhetünk, világosabb és sötétebb lila variációk egész sora virít az ablakunk alatt azóta, mióta ez a fotó készült az első, legbátrabb kis virágról.

Amíg nem volt ilyen gyönyörű tavaszias idő, sokszor kimentem sétálni a kertbe 1-2 percre, amíg Enikő aludt. Jó volt friss levegőt szívni, kicsit tervezgetni, mit és hova ültetnék a kertben, mit változtatnék meg esetleg. Nagy kihívás, mert gyümölcsfákat és szőlőt is kaptunk, amiket metszeni, gondozni kell...mire jó az internet! Férjecském neki is esett az ott található metszéseket bemutató videóknak, aztán hazajött egyik nap, és azt mondta: "Holnap megmetszem a szőlőt!"  :-)   Így is lett. Kimentem hozzá, amikor dolgozott, és kérdeztem, mit miért vág le. Tudományos válaszokat kaptam az egyik ágnál, a másiknál meg közölte, nem szimpatikus neki.   ;-)  Aztán hozzátette a végén, amikor végzett az összessel, hogy nagyon fog örülni, ha idén gyümölcsöt is hoznak ezek a tövek.  :-)))

Sétálásaim során fedeztem fel, hogy itt is, ott is sorra nyílnak a kankalinok a kertben, ami mindig megmosolyogtat. Olyan kis helyesek, szépek, ahogy dacolnak a hideggel és széllel és sárgállnak a még kis sem nőtt fű között.

Hamarosan nyílnak a nárciszok, őket követik majd a tulipánok, és találtam egy szintén hagymás, sok apró virágú kis növénykét, ami halvány lila és bájos és törékenynek tűnik. Ki kell nyomoznom, mi is az!

Addig is élvezzétek a napsütést és a madarak csicsergését! :-)