Fűszeres füge lekvár

Folytatódik a gyümölcsök megmentése - legalább részben - a kertünkben. Az újabb kihívást a füge jelentette idén, mert a hatalmas bokor azt vette tervbe, hogy hálából a száraz ágak tavaszi kivágásáért rengeteg pici gyümölcsöt szeretne beérlelni. Szerintem duplája lett a tavalyi méretének, ki kellett kötni néhány ágat, hogy közlekedni tudjunk mellette. 

A sima cukros füge lekvárt én annyira nem szeretem, nekem hiányzik belőle a pikáns íz. Így aztán, amikor először le tudtam szedni 1.5 kg-nyi gyümölcsöt, kerestem receptet hozzá. Találtam is egy szívemnek és ízlelőbimbóimnak is kedveset Ágni konyhájában. Szívemet melengető, mert a recept krétai eredetileg, Görögország pedig szívem egyik csücske a sok közül. Tetszett a fűszerezése is, így ezt főztem meg. 

A "hogyan készül" részt nem írom le, a linken fotókkal együtt tökéletes leírása van. Kicsi változtatást tettem bele a végén, mert nem 2 ek citromlevet tettem bele, hanem 2 egész citrom levét. Megkóstoltam, és nekem nagyon édes volt - persze, hiszen görög konyha! :-)
Bőven elbírja a 2 citromnyi mennyiséget, nem érezhető külön benne az íze.
Ha pedig legközelebb csinálok ilyet, akkor már őrölt formában teszem bele a fűszereket, de ez mindenkinek a saját praktikája. 

Az elkészült lekvár aromás, keleties, tökéletes állagú ínyencség lett. A másfél kg-ból 9 kicsi üveg telt meg.

Öröm és boldogság!

Koszorú, koszorú...


Számtalan előnye van annak, hogy ismét kertes házban élhetek. Egyikük az itt található növények sokasága, ami néha kicsit elvadul itt-ott, de jól megvagyunk egymás mellett. :-)
A szomszédunk falán terebélyesedő ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) néha elég nagy gondot okoz, de ma új értelmet nyert az itt léte számomra. 

Régóta szerettem volna valami olyan dekorációt a melléképületek falára, ami bírja az időjárás viszontagságait, variálható és természetes. Amikor neki estünk és megrendszabályoztuk kicsit a vadszőlőt, kipattant a fejemből egy koszorú képe. Összegyűjtöttem 8-10 hosszú hajtást és leszedtem a leveleket róluk. Utána elmentünk egy hétre a Balatonra, így aggódtam, hogy mennyire száradtak ki a koszorú elkészítéséhez. 

Fogalmam sem volt, hogyan fogom megcsinálni a koszorút, mivel ez volt az első teszt alany számomra. A már levágott, megbarnult vesszőket, köralakra formáztam és legnagyobb meglepetésemre majdnem úgy is maradtak. A néhány napos száradás jót tett nekik, elvesztették rugalmasságukat, de még nem száradtak ki teljesen ropogósra. Vágtam 1-2 újabb vesszőt, azokat is megkopasztottam. Bal kezembe fogtam a koszorút, jobb kezemmel elkezdtem körbetekerni a friss, zöld, még ruganyos hajtásokkal. Sem ragasztót, sem drótot, semmilyen kötözőt nem használtam. Önmagát tartja a zöld vessző-tekeret. :-) A végét betűrtem a már feltekert részek alá és kész!
5 (!) perc alatt készen volt a koszorú!!! Azonnal felakasztottam egy szögre a falon, hogy kiderüljön, nem deformálódik-e el. A saját súlyát bírja, azóta is ott lóg.

Kifejezetten tetszenek ezek a kis kunkorok a vesszőkön! :-) Azóta persze a zöld részek is kiszáradtak, de a formát megtartották, egyben van az egész. 

Évszaknak és kedvnek megfelelően lehet dekorálni, de önmagában is mutatós. Rusztikus, természetes, egyszerű. Azt hiszem, még várat magára néhány kisebb-nagyobb darab a még zöldellő hajtásokból.

Nyári óriás hógolyók


Június közepe körül kezd el virágozni az egyik kedvenc bokrom a kertben, a Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens 'Annebelle'). Két helyen is van a portánkon, így örököltük az előző kezektől, akik a kertben tettek-vettek. 
Maga a bokor 1-1,5 m magas, átlagosnak tűnő növény, ám amikor elkezd virágozni, akkor az ember egyre nagyobbra tátott szájjal szemléli a folyamatot. Az apró virágkezdeményekből akár 30 cm átmérőjű virágzat fejlődik, a halványzöldtől indulva a szinte fehérig. 

Csodás látvány, amikor teljes pompájában tündököl a kertben! Szinte bárhol jól érzi magát, ha nagy hőség illetve szárazság idején öntözni tudjuk.



Itt a virágzás kezdetén fotóztam, amikor kezdenek labdásodni a virágok. :-)

Kártevőjét én  még nem láttam, bár olvastam hogy esetleg tetvek, atkák megtámadhatják. Ha idén nem lesz tetves, akkor soha - rengeteg a levéltetű más növényeken. 

Vágott virágként is gyönyörű, sokáig vízben is élvezhetjük, majd megszárad teljesen, és így hetekig még díszít. 

Számomra a virágzat méretén túl a színátmenet az, ami lenyűgöző. Amikor egyszerre látható a bokron a teljes átmenet a zöldtől a szinte hófehérig, a krémfehér minden árnyalatával, az maga a gyönyörűség!

Képkeretről képekben
  

Nagymama régi képkerete törött üveggel.
 
 

A terv: Pentart Dekor Paint Soft Cappuccino színnel festve,
              Pentart Anikoló Umbra színű pasztával "öregítve",
              új üveggel életre keltve.

  
Némi csiszolás után félig antikolva.
 

 Kész!

Új polcon újjászületett szépség. A fotó bármikor cserélhető a két üveglap között, így mindig friss kép kerülhet a Legkisebbről a keretbe.

:-) 

 

Cseresznyebefőtt

Szeretnék minél többet megmenteni a kertünkben érő gyümölcsökből, mert vétek otthagyni őket a fán. De a cseresznyefa idén is rogyásig telt a piros golyóbisokkal, képtelenség az összeset leszüretelni azelőtt, hogy megbuggyanna. 

Tavaly még csak 4 üveg lekvárt készítettem belőle, idén azonban, mivel Enikő már másfél éves, picivel több energiám és időm marad másra. 
Elkészítettem életem első cseresznyebefőttjeit! Büszke vagyok magamra. ;-)


Így készültek:

- nagyjából 3 kg gyümölcs / 5 üveg befőtt
- üvegenként 2 ek cukor
                         3-4 szem szegfűszeg
                         kicsi őrölt fahéj

Az alaposan megmosott gyümölcsöt egyenként átválogattam, hogy csak a tökéletes szemek kerüljenek az üvegekbe (7 dl-es hagyományos befőttes üveg). Ha kicsit is hibás bármelyikük, az egész üveg megromolhat tőle. Az üvegeket gondosan elmosogattam, előkészítettem, majd megtöltöttem a bogyókkal. Üvegenként 2 evőkanál cukrot tettem bele, 3-4 szem szegfűszeget, egy kicsi őrölt fahéjat, majd felöntöttem forrásban levő vízzel. Lefedtem befőző fóliával, tettem a fólia tetejére egy kicsi Na-benzoátot, és lezártam a tetővel. Kerestem egy nagy edényt, amibe beleférnek mind (5 üveget csináltam egy  adagban). Fontos, hogy az üvegek 3/4-éig  érjen a víz az edényben. Alágyújtottam, majd forrástól számítva 20 percig gyöngyözve (!) főttek. Kivettem őket, mehettek a száraz dunsztba. Amikor kihűltek, megkapták a takaros kalapjukat és a feliratot az oldalukra. 
Kész!

A látvány önmagáért beszél. :-)

Két nappal később pedig újabb 5 üveg mosolygott egymás mellett. 
Csinosak, na!
Mehetnek a kamrába.

Tavasz 2016


Évről évre elkápráztat a természet tavasszal. Hihetetlen forma- és színözön akár néhány napon belül, ha az időjárás kedvez a virágzásnak. Hasonló történt idén is a gyorsan érkező, több napon át tartó nyárias hőmérséklettel. Virágba borult gyümölcsfák, tulipánok, nárciszok, boglárkacserje, egres, százszorszép és pitypang...sorolhatnám. 

A fotók többet érnek bármilyen további írásnál:

Tulipánok

Páfrány

Tiszafa

Körte és alma

Málna

Egres

Birsalma

Meggyfák és a háttérben  boglárkacserje

Boglárkacserje

Örmény gyöngyike

Pitypang

 

Nefelejcs

Babarózsa

 

Cseresznye