2017. január 16., hétfő

Homokóra


Szeretek piacra, vásárba járni. Nálunk van bolhapiac részleg és külön egy régiség részleg, árfekvésben utóbbi messze drágább persze. A régiségesek között gyönyörű dolgok vannak, asztalra kirakott, tiszta, készletenként kiválogatott porcelánok, lemosott tárgyak, kifényesített rézholmik. Ennek megfelelőlen tudják is feljebb tornászni az árakat, mondván, hogy ez régi. Karácsony előtt találtam 2 réz harangot bőrzsinórra kötve, szép formájúak voltak. Azt mondta az árus, hogy nem azért kerül 5000 pénzbe a kettő, mert rézből van, hanem mert régi....Így megy ez. Rájöttek, hogy ezzel a címszóval jóval többet kérhetnek érte, így erre a részlegre ritkán megyek és csak tátom a számat.
A zsibvásár placcán mindig körbe megyek, csak lefelé nézek, fogalmam sincs, hány ismerős mellett megyek el esetleg (ezúton is bocsánat, ha valakinek nem köszöntem ;-) ). Itt is lehet a rengeteg kacat között néha igazi kincsekre lelni. Tavaly ősszel találtam egy homokórát. Nem vagyok becsüs, fogalmam sincs, mennyibe kerülne ez a régiség-oldalon, de itt 1000 Ft helyett első ajánlatomra 500 Ft-ért elhoztam. A többi aznapi "találmánnyal" együtt örömben és boldogságban úszva tértem haza.


Mozgott a derekánál az óra, de az árus elárulta, hogy szétszedhető az egész, így meg lehet javítani. Mivel rendbe akartam hozni, darabokra szedtem. A réz rudakkal kezdtem, a középsőn látszik a különbség. Nem szerettem volna teljesen kifényesíteni, elvesztette volna a régies hangulatát.



Mindhárom elkészült.



Az üvegcséket lemostam, ami sokat emelt a fényükön és szépségükön. Igyekeztem függőlegesen összeragasztani őket, figyelve arra, hogy maradjon hely a homoknak az idő múlását pergetni.



Jöhettek a fa háromszögek. Finoman lecsiszoltam őket mindenhol 240-es, majd 355-ös smirglivel - utóbbi finomságú dörzsihez az ötletet évekkel korábban egy kedves asztalos barátomtól kaptam. Bársonyos, selymes simaság tapintható utána a fán. Élmény kézbe venni! Ezután olíva olajjal kentem át, gyönyörű színük azonnal visszatért. 


Már csak az összeszerelés volt hátra. Valószínűleg a ragasztás miatt, vagy talán az olajos kezelés után, de nem tudtam teljesen összerakni, az üvegek együtt magasabbak lettek, mint korábban. Már nem mozgott, teljesen beszorult a két falap közé. Annyira, hogy a kis szegecsekből az utolsót, ami a tetején van, nem tudtam visszacsúsztatni. Így is teljes értékű, tökéletesen működik, talán nehezebb lenne most szétszedni, mint előtte.
A hab a tortán a kis beleégetett szívek sora a tetején és alján. 
Számomra egy kincs született!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése