Könyveknek szeretettel

Sokszor kiderült már, hogy bizonyos szempontokból nem a mai kor gyermeke vagyok. Amikor mindenki ""türűgetős" telefonokkal (ahogy egy kedves, idős bácsi mondta), tablet-ekkel, e-book-okkal rohangál, én "nyomógombos" telefont használok, könyveket gyűjtök és szeretgetek itthon. Szerencsés vagyok, mert örököltem nagyszülőktől sok szép, értékes darabot. Méterekben lehet mérni a könyvek mennyiségét itthon és ez jó. Szeretem megfogni, kinyitni őket, beleszagolni a lapok közé, mert olyan hangulatot árasztanak - különösen a régi darabok -, ami lassan eltűnik ebben a rohanó világban.

Jó bekuckózni egy nagy fotelba egy meleg takaró és egy csésze forró tea társaságában, kinyitni az éppen olvasott regényt és olvasni...olvasni... Mindez hogy nézne ki egy digitális kütyüvel a kezemben?! :-)

Amióta elkezdtem komolyabban kézügyeskedni, a könyvek sem maradhattak ki. Az első könyvjelzők drótból és gyöngyökből készültek, filigránok, játékosak lettek.

Ha egy régi könyvet vettem le a polcról, hiányzott egy borító, amivel védhetem addig, míg vissza nem kerül a helyére - így születtek meg a könyvborítók, hol rusztikus, hol romantikus változatban. 

 

Később egy kedves kérésnek tettem eleget egy borítóval, ami az Anyák könyve címet kapta - anyák gyűjtik benne össze gondolataikat és tanácsaikat egy kislánynak.

Született borító Bibliához is...

Aztán, egy barátoknál töltött nap során felmerült a strapabíró, gyerekbiztos könyvjelző kérdése. Sok verzió végig gondolása után készültek el az első mágneses darabok, kibélelve, levarrva, egyénivé alakítva.  

 

  

Valahogy úgy vagyok a könyvjelzőkkel, mint a bögrékkel - soha nincs elég belőlük. ;-) Így aztán újabb ötletek valósultak meg szalagos formában ásvány- és üveggyöngyökkel, fém díszekkel. 

Tudom, hogy a férfiak sokszor megelégednek egy papírfecnivel is könyvjelző gyanánt, de reménykedem benne, hogy vannak még olyanok is, akik többre vágynak, akik szívesen használnak valami hozzájuk passzoló emlékeztetőt arra, hol is tartanak az olvasásban. Amikor rátaláltam a bőr szalagokra, nagyon megörültem, mert azonnal tudtam, hogy ez az, amivel igazán pasis könyvjelzőket készíthetek. De mit tegyek rá díszként? Gyöngyöket? Kis fém fityegőt? ... Miért ne? Hiszen ezeknek is megvan a keményebb vonala, az érdeklődési körükhöz jobban illő formák - lovaglás, bazaltkő, viharlámpa...

Most pedig megyek, főzök egy teát, előveszem az egyik kedvenc bögrémet, és olvasok egy kicsit...   :-)