Szeretem azokat a dolgokat, amik egyediek, mert ettől válnak különlegessé, nem hétköznapivá. Sokat gondolkodtam azon, hogyan tehetnék egy nyuszit egyedül állóvá, mert varrtam már sok félét, de most valami újra vágytam. Az alap szabásminta a jól ismert Tilda nyuszi.
Kiszabtam, megvarrtam a testét. Halvány, kissé átlátszó, rózsaszín anyagot választottam, de ez nem feltűnő a fehér tömőanyag miatt. Az egyediséget - úgy döntöttem - a füleibe hímzett szavak adják majd, melyeket szépen rá is hímeztem a fülek belsejének szánt anyagra. Ehhez a már klasszikusnak mondható lepedő vásznat használtam, mert ez elég sűrű szövésű, szépen lehet hímezni rá. Összeállítottam a fület, kifordítottam, összevarrtam, levasaltam...és akkor döbbentem rá, hogy túúúl vékony anyagot találtam. A fül külső anyaga ugyanaz, mint amiből a testet varrtam. Annyira átlátszó sajnos, hogy a hímzés bal oldala csúnyán átütött a fülön. Nagyon dühös lettem magamra, mert saját hibámból adódóan törhettem a fejem azon, hogyan javítom ki.
Nézzük a lehetőségeket: varrok egy új nyulat vagy hímzek egy új fület. Egyik sem tetszett. Ezt a nyuszit szántam Marilenának, nincs új nyuszi-varrás. A hímzés meg olyan szép lett! Nincs mese, ezt kell valahogy helyre hozni. (Annyira belemerültem a javításba, hogy még fotót sem készítettem az áttetsző fülekről...) A takarás bizonyult a legjobb ötletnek, de az applikációkat nehéz szépen elkészíteni, nincs benne gyakorlatom még. Mindegy, lesz, amilyen lesz! Kiszabtam egy kicsit kisebb fül-mintát a lila pöttyös anyagból. Jó, jó, de ez így kevés. Vissza kellene köszönnie a lila anyagnak a nyuszin is...
Hát így lett pöttyös pocakos, pöttyös fülű ez a nyúl.
De térjünk vissza kicsit a hímzett szavakhoz. Amikor az én lánykám született, az ő nyuszijának a fülébe hímeztem, hogy: "Szeretlek!"
Innen jött az ötlet, hogy hiszen így lesz tökéletes ez a Marilena-nyúl! Anyukája magyar, apukája ciprusi görög. Két nyelven duruzsolnak úgy is a fülébe, két nyelven hímeztem a füleibe ezt a gyönyörű szót.
A fülben látható görög szó kiejtve: Sagapo
Micsoda szerencse, hogy annak idején, főiskolás korunkban Görögországban voltunk ösztöndíjasok Marilena anyukájával! Elővettem az ott kapott görög nyelvkönyvet, hogy helyes legyen, amit írok.
De várjunk csak! Van egy bátyja az egyévesnek, neki is kell valami apróságot küldeni!
Nyár van, meleg van, remélem, ők is szeretik a jégkrémet! ;-)
A kis csomag azóta szerencsésen megérkezett úti céljához.
Játszatok, nevessetek sokat gyerekek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése